Emberi sorsokkal fizetünk

A környezetvédő szervezet lesújtónak találja, hogy emberi sorsok pecsételődnek meg azáltal, hogy a közvetlen környezetünkben zajló ipari tevékenységek nem kellő elővigyázatossággal, óvatossággal folynak. Felmerül a kérdés, hogy vajon ki szabhat határt az ipari tevékenységekkel járó kockázatoknak, mi célt szolgálnak a különféle jogszabályok, szigorúnak vélt előírások, ha ilyen jellegű ökológiai katasztrófák emberek százainak életét teszik tönkre? Ki fizeti meg a felelőtlen magatartással járó balesetek kárát? Meg lehet egyáltalán fizetni emberi otthonok lakhatatlanná tételét? Joga van-e a zagytározó mellett élő lakosságnak tudnia, hogy milyen kockázatok tövében élnek, és havária esetén mit tegyenek?

A kérdésekre adható válaszokat mindannyian tudjuk. Jogunkban áll tudni, hogy pontosan mivel jár a lakókörnyezetünkben zajló ipari tevékenységek folytatása akkor is, ha hatóságok, állami szervek kötelesek figyelemmel kísérni, kellő elővigyázatossággal gondoskodni arról, hogy az ehhez hasonló katasztrófák ne következzenek be. És igen, jogukban áll korrekt tájékoztatást kapni a vörösiszap-árral érintett települések lakóinak azzal kapcsolatban is, hogy mit tartalmaz a kertjébe, házába áramló iszap, hogy kellően elővigyázatos lehessen ebben az áldatlan állapotban is.

A Csalán Egyesület állásfoglalása szerint a vörösiszap-zagytározó átszakadása kapcsán az alábbiakat érdemes szem előtt tartani:

Az átszakadt zagytározóból kizúduló vörösiszap a legnagyobb mennyiségben képződő veszélyes anyagokat tartalmazó hulladék Magyarországon. Maró lúgos kémhatása van, mely az emberekre, állatokra egyaránt veszélyt jelent. A vizekbe, folyókba kerülve az ottani élőlényekben komoly kárt okozhat, jelenléte halpusztuláshoz vezet. A lúgnak önmagában nincs hosszú távú környezeti hatása, mivel az a vízzel felhígul, viszont rövidtávon kipusztítja a növényzet egy részét. A vörösiszapnak a kiszáradt talajból felszálló pora is mérgező az emberek és állatok szervezetére. Emellett a vörösiszap olyan súlyosan egészségkárosító nehézfémeket tartalmazhat, mint az idegméreg ólom, a rákkeltő kadmium, arzén vagy króm. Megvan az esélye, hogy radioaktív anyagok is feldúsultak a vörösiszapban.

További súlyos veszélyt jelenthet, ha az iszap bejut a talajvízbe. A talajvíz szétterítheti a szennyeződést, ami bekerülhet az ivóvízbázisba, a termőföldekbe. Márpedig a nehézfémekkel szennyezett ivóvíz erősen mérgező, a termőterületeken pedig csak kármentesítést követően van lehetőség ismételten földet művelni.

Az elsődleges most a hét település lakóinak mentése, emberéletek megóvása. Ezzel egy időben a kármentesítést is rögtön el kell kezdeni, és igyekezni kell még folyadék állapotban begyűjteni és biztonságosan elhelyezni a zagyot. A talaj fertőződése esetén csak a teljes talajcsere a biztonságos megoldás, a szennyezett talajt pedig veszélyeshulladék-tárolóban kell elhelyezni. Tudatában kell lennünk annak is, hogy nem lokális problémáról van szó. A vízzel a Dunáig, a széllel bármekkora távolságra eljuthatnak a veszélyt okozó anyagok.

Csalán Egyesület, 88/578-390, 06/30/468-49-94