Meddig folyhat ez így tovább?

Gondoljunk csak bele, hogy egy reggel arra ébredünk, nincs víz a házban. Nincs reggeli tisztálkodás, fogmosás, elmarad a reggeli kávé, illetve maga a teljes reggeli, hiszen minden élelmiszer vagy akár használati tárgy előállításához vízre lett volna szükség. Talán csak ekkor értenénk meg, mekkora kinccsel bánunk nap mint nap ily pazarlóan.

Világviszonylatban vizsgálódva a már említett ENSZ jelentés kifejti, hogy a Föld vízkészletei az előre jelzettnél gyorsabban fogynak. Ennek oka részben a világméretű éghajlatváltozás, részben az egyre növekvő népesség egyre növekvő igényei. Szakértők szerint, a mostani klímaváltozás néhány évtizeden belül kétmilliárd embert érintő vízhiányhoz és a Földön élő fajok 20-30 százalékának kipusztulásához vezethet.

Európa egészét tekintve a kivett vízmennyiség 44%-át energiatermelésre, 24%-át mezőgazdasági termelésre, 21%-át a lakossági vízellátásra fordítják, 11%-át pedig az iparban használják fel. Európában hatalmas a víztakarékosság potenciálja. Európa a vizének továbbra is legalább 20 százalékát pazarolja el a hatékonyság hiánya miatt.

Magyarországon az egy főre jutó átlagos vízfogyasztás 130 liter, amely szinte teljes egészében kiváló minőségű ivóvízből fedeződik. Ezzel mosunk pl. ruhát, autót, locsoljuk növényeinket. Holott ezen célokra akár kevésbé jó minőségű víz is megfelelő lenne (pl. esővíz) Az esővízgyűjtés és a hatékony technológiák alkalmazása mellett nagyon fontos az is, hogy takarékoskodjunk a rendelkezésünkre álló forrásokkal. A Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia modelljei azt jelzik előre, hogy a Dunántúlon a vízgazdálkodást érinti majd leginkább az éghajlatváltozás. A modellek szerint télen több lesz ugyan a csapadék, de máskor, elsősorban nyáron, jelentősen csökkenhet a leesett eső mennyisége, és országosan összességében kevesebb lesz a csapadék. Ezzel arányosan csökken a kinyerhető víz mennyisége is. Mit tehetünk?

„Fogyasszunk annyit, amennyire feltétlenül szükségünk van, ne folyassuk fölöslegesen a vizet mosogatáskor vagy fogmosáskor, szereljünk fel víztakarékos WC tartályt, zuhanyrózsát, csapot, fogjuk fel az esővizet és azzal locsoljunk, a mosógépet csak ruhával telve indítsuk el. Ezernyi apró trükk van, amellyel személyes vízfogyasztásunkat csökkenthetjük. Ahogy az odafigyelés életmódunkká válik, úgy érthetjük meg egyre inkább, hogy a dolgok körülöttünk tőlünk is függenek, személyes felelősséggel tartozunk Földünkért.” - nyilatkozta Kiss Renáta, a Csalán Egyesület programvezetője.

További víztakarékossági tanácsok:

· A legkisebb egy-két személyes háztartásban is vízmegtakarítást jelent, ha kétaknás a konyhai mosogató. Célszerű a mosogatásra váró edényeket előáztatni álló vízben, de mindig alakítsuk ki a kétfázisú mosogatás (mosogatás és öblítés) feltételeit.

· Gyűjtsük az esővizet locsolásra.

· Az ágyásokat, a fák földtányérjait, növények közti szabad területeket mulcsozzuk, azaz takarjuk (pl.: avar faforgács). Az így létrejött talajtakarónak köszönhetően ritkábban nő a gyom, a talaj kevesebbet párologtat így kevesebb locsolásra lesz szükség

· Csapot soha ne folyassunk feleslegesen (fogmosáskor, borotválkozáskor sem).

· A csöpögő csapokat javíttassuk meg.

· Öntözzön inkább este (főleg a meleg nyári napokban), mert akkor kevesebb a párolgás.

· Ahol elég magas a hálózati víznyomás, használjunk tartály nélküli vízöblítőcsapot!

· A felhasznált vízmennyiség csökkentése érdekében zuhanyra és a kézmosó csapra érdemes víztakarékos rózsát szerelni.

· A csapokra célszerű aerátos csapvégeket tenni. Ezek a vízhez levegőt kevernek, és így kevesebb víz is elég például egy kézmosáshoz.

· Fürdés helyett zuhanyozzunk.

· Az úszóbólyás WC-tartályok úszója állítható úgy is, hogy kevesebb vizet fogyasszon egy-egy lehúzás. Ennél jobban ajánlható a víztakarékos WC-tartály. Ez lehet kétállású, ahol beállítható, hogy milyen intenzitású öblítést igénylünk; vagy lehet olyan, amelynél az öblítés időtartama attól függ, hogy milyen hosszú ideig működtetjük a tartályt (meddig húzzuk a láncot).

· Építsünk ki csepegtetős öntözőrendszert, így hatékonyabbá válik az öntözés.

· Az egykaros keverőcsap gazdaságosabb, mintha a hagyományos hideg-meleg csapokkal addig folyatjuk a vizet, míg nem sikerül a megfelelő hőmérsékletű keveréket beállítani.

· Fogmosás közben folyóvíz helyett használjon poharat!

· A mosógépet csak ruhával teli kapcsoljuk be, negyedig-félig rakva pazarlás beindítani.

· Kisebb kerteket, balkonokat vagy a nagyobb kertek egyes részeit beültethetjük szárazságtűrő, pozsgás, sziklakerti növényekkel - ezek kevesebb vizet igényelnek.

· Kertünket reggel vagy este locsoljuk, ne a nappali melegben.

· Mosogatásnál az edények tisztára mosásához ne használjon folyóvizet, csak az öblítéshez.

· Ha megteheti, gyűjtse össze az esővizet, és használja öntözésre. Nemcsak vizet spórol, hanem a virágoknak is jót tesz.

· A főzéshez felhasználandó alapanyagok (főleg zöldségek) tisztogatását is álló vízben célszerű kezdeni. Ha a tisztítás befejező fázisát folyó vízben kívánjuk megoldani, akkor a csap feltétlenül aerátoros csapvéggel legyen felszerelve vagy használjunk a kézizuhanyhoz hasonló víztakarékos öblítőfejet.

· A kézi zuhanyra is érdemes víztakarékos rózsát, zuhanyváltót és áramláskorlátozót szerelni. Ezekkel a zuhanyzáshoz felhasznált víz mennyisége jelentősen csökkenthető anélkül, hogy a zuhanyozás vagy kézmosás komfortérzete romlana.