Itthon is tehetünk a klímaváltozás ellen

Több mint száz állam- és kormányfő erősítette meg, hogy részt vesz 2009. december 7. és 18. között a koppenhágai konferencián. A tanácskozáson a világ felelős politikusai megállapodást terveznek elfogadni, amely felváltja az ENSZ Éghajlatváltozási Egyezményéhez csatolt, 2012-ben lejáró Kiotói jegyzőkönyvet. A koppenhágai klímacsúcs a karácsonyi vásárlási láz közepette is a figyelem középpontjába állítja a világméretű éghajlatváltozás kérdéseit.

„Az emberek többsége és a tudósok szinte 100%-a egyetért abban, hogy a klímaváltozás jelenlegi üteméért a legjelentősebb mértékben az emberi tevékenység okolható. Ennek tudatában talán jobban odafigyelünk arra, hogy milyen apró, környezettudatos lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy a széndioxid kibocsátásunk csökkenjen.”–nyilatkozta Szalay Tímea, a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület elnöke.

Melyek ezek a lépések? Így Karácsony táján gyakrabban vásárolunk elektromos háztartási készülékeket, melyek kiválasztásakor érdemes körültekintőnek lennünk, különösen ami a gép elektromos áram, esetleg vízfelhasználását illeti. Ilyenkor jó, ha alaposan áttanulmányozzuk a készüléken kötelezően feltüntetett energiahatékonysági címkét, amelyen mindenki számára egyértelmű módon szerepel többek között az is, hogy a gép üzemeltetése során mennyi energiát fogyaszt. Érdemes kiszámolni mennyit is takaríthatunk meg az „A” (illetve A+, A++) energiaosztályú készülék választásával, hiszen ez már a „B” kategóriás géphez képest is 23%-kal kevesebb áramot fogyaszt.

Az üzemeltetés közbeni energiafogyasztás mellett jó, ha figyelembe vesszük döntéseinknél a készülék készenléti áramfogyasztását. „A készenléti áramfogyasztás azt jelenti, hogy egyes készülékeink „kikapcsolt” állapotban (amikor csak az a kis lámpa világít) mennyi energiát fogyasztanak. Hosszabb időt tekintve bizony az így kifizetendő áram is drága lehet. Készenléti állapotban a legnagyobb pazarlást a hifitornyok végzik. Ezt követik a videó/DVD lejátszók, TV-k, játékkonzolok, a mobiltelefon töltők (amelyeket ha nem húzunk ki használat után a csatlakozóból, szinte ugyanannyi áramot fogyasztatnak, mint „munka” közben), majd a számítógép monitorok. Legegyszerűbb megoldás, ha a készülékeket kihúzzuk a csatlakozóból, de természetesen vannak olyan esetek is, amikor ez nem jó megoldás, mert például adatvesztést okozhat.” – mondta el Kiss Renáta, a Csalán Egyesület programvezetője.

Bizonyos felmérések szerint csak az Európai Unióban 3,7 milliárd olyan készüléket használunk, amely standby (készenléti) vagy off (kikapcsolt) állapotban is áramot fogyaszt. Ez az áramfogyasztás 20 millió tonna széndioxid-kibocsátással egyenértékű energiafelhasználás évente, pénzben kifejezve pedig mintegy 7 milliárd euró energiaköltséget jelent.

„A pazarlás csökkentésére dolgozta ki az Európai Bizottság 2008-ban a háztartási és irodai elektronikai készülékek úgynevezett készenléti energiafelhasználását korlátozó követelményrendszerét (1275/2008/EK-rendelet). Az irányelv meghatározza, hogy 2010. január 5-től (ez már csak pár hét) csak olyan eszközök adhatók el, amelyeknek készenléti módban az áramfogyasztása nem haladja meg az 1 Wattot, az információs képernyők esetében 2 watt a maximális érték. A szabályozás bevezetése után négy évvel ezek a számok a felükre csökkennek” – tette hozzá a programvezető.

Az Európai Unó azt szeretné elérni, hogy az új szabályozás segítségével 2020-ig 75 százalékkal csökkentsék a különböző eszközök készenléti áramfogyasztását. Természetesen ezek a célok a koppenhágai klímacsúcs során szigorodhatnak is, hiszen mára nem vitatott tény, hogy a Kiotói jegyzőkönyvben betervezett széndioxid-kibocsátás csökkentés valószínűleg nem elegendő az éghajlatváltozás hatékony mérsékléséhez.

Kvízkérdések

Van kedve játszani? Válaszoljon az alábbi kérdésekre és nyílt levelezőlapon vagy e-mailben küldje vissza címünkre (Csalán Egyesület, 8201 Veszprém, Pf. 222., vagy csalan [at] csalan [dot] hu) 2010. január 5-ig! A helyesen válaszolók közül hárman fogyasztásmérőt nyernek.

1. Mikor zajlik a koppenhágai klímacsúcs és mi a célja?

2. Mekkora széndioxid kibocsátással egyenértékű az Európai Unióban folyamatosan üzemelő készülékek fogyasztása?

3. Mit határoz meg a (1275/2008/EK-rendelet)?

A kérdésekre a fenti cikkben megtalálja a választ. Várjuk a megfejtéseket!

Előző kvízeink megfejtői közül Geipl Györgyné, Hujber Ákos és Fekete Lajosné kapcsolóval ellátott elosztót nyertek, Zakár Rajmund, Klausz Károlyné és Sándor György pedig egy-egy fogyasztásmérővel lettek gazdagabbak. A nyerteseknek gratulálunk. A nyereményeket postán juttatjuk el.