Passzív ház – aktív környezettudatosság?

Egy-egy sokkoló fűtési számlát kézhez kapva ki ne gondolkodna el azon, hogyan lehetne ezeket a költségeket (és ezzel széndioxid kibocsátásunkat) csökkenteni. Ha körülményeink adottak, lehetőségeink is korlátozottabbak. Alacsonyabbra vehetjük a termosztátot, utólagosan szigetelhetjük fa nyílászáróinkat. Nagyobb beruházásként jöhet az utólagos szigetelés és a nyílászáró csere. A hosszú távon gondolkodók pedig a megújulók alkalmazását is elkezdhetik.

Amennyiben azonban új építkezésbe fogunk, újabb lehetőségek tárulnak fel előttünk, ha hosszú távon, takarékosan, és egyben környezettudatosan gondolkodunk. Ezek egyike az úgynevezett passzív ház, amely hagyományos (aktív) fűtési/hűtési rendszer nélkül is folyamatosan biztosítja a kellemes hőmérsékletet a bentlakók számára.

„Az első passzívház 1990-ben épült fel a németországi Darmstadtban, és itt működik ma is a az a passzívház minősítő intézet, amely Magyarországra is érvényes szabványokat kidolgozta. Az intézet minősítő rendszere előírja, hogy egy passzív ház évente maximum 30kWh/ m2 energiát használhat fel, ebből fűtésre 15 kWh/m2 fordítódhat.

Hagyományos technológiával épült házak esetén ez az érték 250 – 400 kWh/ m2 évente” – mondta el kérdésünkre Szalay Tímea, a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület elnöke. „Feltétel az is, hogy a passzív ház fűtésrásegítése is csak megújulókból, elsősorban a Napból, származhat, de a passzív házak alkalmazzák a geotermikus, hőszivattyús rendszereket is. Ezen kívül passzív házak tervezésénél figyelembe veszik a benne működő elektromos berendezések és az ott lakó személyek hőkibocsátását is” – tette hozzá az elnök.

Már a tervezéskor sokat tehetünk azért, hogy házunk minél hatékonyabban hasznosíthassa a Nap energiáját. A ház tájolása, a napszögek kiszámítása, az épület formája és - főleg a déli oldalon elhelyezett - nagy ablakfelületek, amelyek Napcsapdaként működnek, segíthetik a fenti célt.

„Szakemberek szerint a passzívházak kivitelezése 20%-kal drágább, mint a jelenleg elterjedt hagyományos technológiáké. Több a hőszigetelés a falakon és a födémen is, mindenhol 20-40 cm szigetelőanyagot helyeznek el a speciális, szintén nagyon jó hőátbocsátási („U”) értékkel rendelkező szerkezeteken. Ez a tökéletes, légtömör szigetelés biztosítja a hőhídmentességet. Kimagasló minőségű nyílászárók kerülnek beépítésre, amelyek 3 rétegű üvegezésűek és hőátbocsátási tényezőjük a téglafaléval vetekszik, 0,6 – 0,7 W/ m2K. Érdekességként - a mostanában korszerűnek tartott és a nyílászáró-csere programok keretében beépített, kettős üvegezésű nyílászárók U értéke – 1,1 – 1,4.”– nyilatkozta Kiss Renáta, a Csalán Egyesület programvezetője.

Egy passzív ház lelke a gépészet – a nagy hatékonyságú, hővisszanyerős szellőzőberendezés, mely kiváltja a hagyományos fűtési rendszert (távfűtést, kazánt, radiátort) és a légkondicionálót. Folyamatos a gépi levegőztetés, és a rendszer lényege, hogy az elhasznált levegőt megszűri, hőcserélőn keresztül a benne levő hőmennyiséget leadja a beáramló friss levegőnek.

Magyarországon 2009-ben készült el az első, a darmstadti intézet által minősített passzív ház. Akik ebben a passzív házban élnek, azt mondják tökéletesen jól érzik magunkat, a hőmérséklet mindenhol állandó (nincsenek hideg falak, meleg fej - hideg láb érzet), a levegő minősége folyamatosa kontrollált, és mivel tömb rendszerű a hőszigetelése, nem képződneksehol hőhidak, nincs penészedés. És a legjobb, hogy ha melegebbet szeretnének,süteményt sütnek vagy kávét főznek.

„A passzív házak az újkor szülöttei, minden mérnöki fortélyt, magas színvonalú, ám mesterséges anyagokat kihasznál, gépileg ellenőrzött a hő-és levegőcsere, ezért nincs például hagyományos értelemben vett szellőztetés. Ezen kívül a rendszer szinte kizárólag azzal foglalkozik, hogy a fűtés/hűtés minimális külső energiaráfordítással megoldható legyen, de ez a szemlélet nem integrál minden, környezettudatosságot feltételező elemet. Gondolunk itt arra pl. hogy nem szól a ház vízgazdálkodásáról, a hulladékok kezeléséről és a természetes anyagok alkalmazásáról” – mondta még el a programvezető. Azt javasolja, hogy akit egy komplexebb, természet-közelibb rendszer érdekel, ismerkedjen meg Ertsey Attila, ökoépítész „autonóm ház” elképzelésével, amely integrált módon javasolja megoldani a külső energiafüggetlenség kérdését.

Kvízkérdések:

Van kedve játszani? Válaszoljon az alábbi kérdésekre és nyílt levelezőlapon vagy emailben küldje vissza címünkre (Csalán Egyesület, 8201 Veszprém, Pf. 222., vagy csalan [at] csalan [dot] hu) 2010. február 1-ig! A helyesen válaszolók közül hárman értékes ajándékban részesülnek.

1, Mivel biztosítja a passzív ház az állandó belső hőmérsékletet?

2. Mekkora energiamennyiséget használhat a ház évente és négyzetméterenként, hogy megkaphassa a passzív ház minősítést?

3. Mit tehetünk, ha hagyományos házunkat tervezzük, és a lehető leginkább szeretnénk hasznosítani a Nap energiáját?

A kérdésekre a fenti cikkben megtalálja a választ.

Várjuk a megfejtéseket!