A városban - Városi környezet és környezeti nevelés

A Körlánc Egyesület kiadványa két környezeti nevelési tanácskozás dokumentumaiból tartalmaz válogatást.

Gallé László bevezető tanulmánya segít meghatározni a városi ökológia helyét a tudományágak között, és egyben elméleti alapot ad a további tanulmányok elhelyezéséhez. A kötet következő esszéi, beszámolói a városi ökológia legkülönbözőbb lehetséges részterületeit villantják fel, a teljesség igénye nélkül, mintegy ötletadóként.

Szabados Klára tanulmánya a zuzmók megfigyelése által elvégezhető légszennyezés-becslés módszerét ismerteti. Ripka Géza írása a városokban megfigyelhető növénykárosító ízeltlábúak vizsgálatához ad javaslatokat.

Paulovics Péter a városokban is megélő denevérek életmódját ismerteti, s ábrákkal szemléltetve mutatja be, milyen mesterséges denevérodúk telepítésével járulhatunk hozzá a denevérek védelméhez. Victor András írása a biológiatanárokon kívül az irodalom- és a rajztanároknak is adhat módszertani ötleteket. Személyes, lírai vallomás ez a vadszőlőről, melynek évszakonkénti változásait aprólékosan megfigyeli, feljegyzi. Vásárhelyi Tamás a városi környezetben élő lények garmadájának felsorolásával kápráztatja el az olvasót, madarak, kisemlősök, rovarok legkülönfélébb fajaival. Sok érdekes példát mesél el parkjaink faunájának időbeli változásait illetően. Csizmazia György "őskertjeink", azaz a temetőink gazdag növény- és állatvilágára hívja fel az olvasó figyelmét. Pintér Tibor a Szegedi Vadaspark által kínált pedagógiai lehetőségeket ecseteli.

A tanulmányok maradéktalanul meggyőzik az olvasót, hogy a természet megismerésének számos módját kínálja a városi környezet is, csak kellően nyitott szemmel kell járnunk. Majd minden írás utal arra is, hogy mi módon járulhatunk hozzá az élőhelyek megóvásához szűkebb környezetünkben.

A kötet második része egy érdekes, komplex oktatási projekthez kapcsolódva közöl beszámolókat. A téma Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk c. regénye. Mi mindent taníthatunk meg diákjainknak a regény kapcsán a múlt századvégi Budapestről és annak társadalmáról?

Keressük fel a regény helyszíneit, hasonlítsuk össze az ott leírt viszonyokat a maiakkal. Játsszuk el a Múzeumkertben a golyózást és az Einstand jelenetét. Milyen volt a Múzeumkert akkor és milyen ma? Egyúttal meg is tekinthetjük a Múzeumban a kiegyezés utáni korszakot bemutató tárlatot, és megbeszélhetjük Budapest fejlődésének ezt az időszakát. Hasonlítsuk össze a korabeli térképet a maival: a hajdani Füvészkert kétharmad részén ma a klinikák épületei állnak, melyeket az orvostudomány gyors léptékű fejlődésének és a növekvő igényeknek megfelelően építettek fel a századelőn. A Pálmaházat -- melynek medencéjében Nemecsek elbújt, mikor a vörösingeseket kihallgatta -- megtaláljuk füvészkerti sétánk során. Ki volt Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály, akiknek emlékét emlékoszlop őrzi a Füvészkertben? A biológiatanár sok-sok növényfaj bemutatására használhatja fel a füvészkerti látogatást. A Füvészkert mellett állt a Ludovika Akadémia épülete, mely korábban Festetics gróf vadászkastélya volt. (A környék akkoriban még remek vadászterület volt!) Érdekes megfigyelni, hogyan változtak meg a ferencvárosi és józsefvárosi utcanevek.

A regény kapcsán beszélgethetünk az akkori és a mai gyerekek életmódjáról, a mindennapi használati tárgyakról, az étkezésről, a játékokról stb. Hogyan élik meg mindennapjaikat a mai gyerekek, milyennek látják azt a világot, amiben élnek?

Egy ilyen komplex projektet többféle szaktanár együttműködésével érdemes megvalósítani.

A tanárok érdeklődésén múlik, hogy a regény mely vonatkozásait kívánják az elemzés, megvitatás tárgyává tenni. S hasonló lehetőségeket rejtenek természetesen más irodalmi szövegek is.

A kötetet Havas Péter és Kathleen Gavin városi környezeti nevelési játékai és feladatai zárják.

A városban -- Városi környezet és környezeti nevelés (Körlánc Könyvek 10., 1999)

164 oldal