Éghajlatvédelmi tanácsok
Az éghajlat változik, és Te?
Már eddig is sokat hallottunk arról, hogy olvadnak a jéghegyek (és a tengerszint emelkedése tán még Hollandiát is veszélyezteti), egyre több a hurrikán a Karibi térségben és a Kilimandzsáró hava is eltűnik egyszer. Ekkor még talán hajlamosak voltunk azt hinni, hogy ezek a jelenségek tőlünk függetlenek, mert messze vannak. Így volt kényelmesebb. Pedig egyetlen Földünk van és a jelenségek, okok, okozatok, következmények, események egymással szoros összefüggésben mozognak.
Aztán néhány éve megjelentek nálunk is az egyre hevesebb viharok, sose látott záporok meg a jégeső, amely elveri a termést, árvizek, és ezzel szinte egy időben az aszályok. A Tátrát tornádó tépi végig, a Hortobágy sivatagosodik, a gátakat nem győzzük egyre magasabbra emelni. És ha eddig azt hihettük is, hogy bennünket nem érhet baj, most már el kell gondolkodnunk azon, hogy a világméretű éghajlatváltozásban mégiscsak van valami.
Az üvegházhatás jelenségét és a széndioxid (illetve más üvegházhatású gázok) szerepét nagyrészt ismerjük, iskolai tanórák foglalkoznak a kérdéssel. Tudjuk, hogy fizikailag mi a jelenség oka, de ez nem elég. A kiváltó okokat kell megkeresnünk, tudatosítanunk és tennünk kell valamit. Cél, hogy a Föld átlagos melegedése világviszonylatban a kritikus 2 Celsius fok körül maradjon, mert ekkor még az emberi faj még alkalmazkodni tud, és képes lehet a túlélésre. Az éghajlatváltozás két fő kiváltó oka a népességrobbanás (még ha ez a mai Magyarországon kissé abszurdnak is tűnik), másrészt a növekvő igények. A Föld erőforrásai kimerültek, már túl van az eltartóképességén. A jövő generáció(k) erőforrásait éljük föl. Nincs már miből kielégíteni a növekvő népesség fokozódó igényeit.
Képzeljük el, mi történne, ha minden kínai „csak” a miénkhez közelítő szinten szeretne élni…
Fontos látnunk azt is, hogy az éghajlatváltozást megállítani már nem, csak mérsékelni tudjuk. Nincs sok időnk. Világméretű cél 2050-re az 1300 kg/év/fő széndioxid kibocsátás. (Hogy lássuk a nagyságrendeket – ez ma Magyarországon 8000 kg/év, az EU-ban 10-12000 kg/év, az USA-ban 20000 kg/év). Ambiciózus a cél.
Ha elfogadjuk a fenti gondolatokat, felmerül a kérdés, hogy mit tehetünk egyéni szinten? Sokat. Még akkor is, ha ez első ránézésre a világ méreteihez és a probléma nagyságához képes kevésnek tűnik. Mert ha sokan, nagyon sokan tesznek, teszünk valamit, annak ereje és hatása van. Klimatikus viszonyaink között energiafelhasználásunk két fő területe a fűtés és a közlekedés, e kettő Magyarországon a széndioxid kibocsátás 80%-át adja. Tehát ha szigeteljük házainkat, épületeinket, ha új nyílászárókat szerelünk fel, ha megelégszünk 21 fokkal télen, már sokat tettünk. Lehet az is, hogy csak akkor használjuk az autónkat, amikor feltétlenül szükséges, ha újra felfedezzük a kerékpárt, a közösségi közlekedés előnyeit (ehhez persze ki kell kényszerítenünk egy színvonalas közösségi közlekedést, de ez már más gondolati vonalat indít el). Odafigyelhetünk vízhasználtunkra, használhatunk energiatakarékos berendezéseket, és abból is egyre kevesebbet, vagy dönthetünk úgy, hogy nem repülünk egzotikus országokba, hogy ott keressük a feledhetetlen élményeket, hanem felfedezzük közvetlen környezetünk természeti szépségeit. Ha a helyi termékeket keressük a boltokban, piacokon nemcsak az egészségünkért, de az éghajlatért is teszünk valamit. És sorolhatnánk még a lehetőségeket.
Az éghajlatváltozás rajtunk, rajtad és mindenkin múlik. Cselekedjünk együtt!
Amit Te tehetsz:
Kölcsönözz tőlünk gépeket, melyek hozzájárulnak otthonod környezetbarát kialakításához.
Keresd a témához kapcsolódó kiadványainkat!
Küldés emailben
Kedvencekbe
del.icio.us
Facebook
Twitter
