Globális kihívások, helyi válaszok

 A Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület NÉSt vagy Soha! Programja 2010. nyarán immár második alkalommal mérte fel reprezentatív közvéleménykutatás keretében a Veszprém megyeiek véleményét, attitűdjét és ismeretszintjét a környezettudatosság és az éghajlatváltozás témakörében,

A Balatoni Integrációs Non-profit Kft. Társadalomtudományi Kutatócsoportja által végzett 400 fős reprezentatív közvéleménykutatást eredményei alapján a lakosság szerint jelenleg inkább globális probléma a klímaváltozás. Helyi problémának a megkérdezettek 35 % tartotta, míg globálisnak 73 %-uk. Ez azt valószínűsíti, hogy a klímaváltozás valódi súlyossága még nem tudatosult kellően a társadalomban, hiszen kimutatható a „probléma létezik, de engem úgysem érint” effektus. Ugyanezt a kérdést 15 évvel későbbre értelmezve tisztán látható, hogy a probléma komolyságát sokkal többen vetítik előre, de ahogy haladunk a globális szinttől (81%) lefelé, úgy, ha kis mértékben is, de csökken a problémát „vizionálók” aránya (országos szinten 66%, helyi szinten 55%).

„A kutatás eredményeinek egyik legszembetűnőbb érdekessége, hogy az aktuális állapotok mily nagy mértékben befolyásolják az emberek vélekedéseit. A tavaszi szélsőséges időjárás kapcsán kiemelten súlyosnak ítélt problémahalmaz az árvíz, az aszály és a viharkárok jelentette fenyegetés, a másik pedig az ezekre adandóvédelmi válasz. A klímaváltozást a megye felnőtt lakossága problémának tartja, súlyosságának megítélése azonban árnyalt. A válaszadók nagy többsége valószínűsíti, hogy az éghajlatváltozás hatásai hamarosan globális méretűek lesznek, amelyek – már most is tapasztalható – súlyos időjárás változásokat eredményeznek. Mindez maga után vonja a háztartási költségek növekedését (a válaszadók ezt a problémát látják a legsúlyosabbnak egyéni életükben, 59% szerint ez súlyos következmény, míg 24,5 % szerint valószínűsíthető), a jövőben gond lehet az ivóvízzel, valamint az egészségügyi problémák előtérbe kerülnek. Sokak szerint megoldást jelentene az erdősítés, a vizes élőhelyek rehabilitációja, de mindenekelőtt fontos lenne, ha a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásra irányuló ismeretek beintegrálódnának az oktatásba.” – mondta el Kiss Renáta, a NÉSt vagy soha! program vezetője.

A Veszprém megyei válaszadók szerint a klímaváltozást leginkább a gazdag országok pazarlása (78,3%), a gazdasági szereplők lelkiismeretlensége (71 %), az emberi életmód (60 %)valamint a világméretű népességrobbanás (63 %) okozza. A kihívásokra adandó válaszok mindkét csoportját - a széndioxid kibocsátás csökkentés lehetőségeit és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás módszereit – vizsgálta a kutatás. A széndioxid kibocsátás csökkentésének lehetséges módszerei között magasan támogatottnak tekinthető az erdőtelepítés (90,5 %), a megújuló energiaforrások használata (86 %), az épületek eddiginél jobb hőszigetelése (77 %), a vasúti, vízi fuvarozás (77 %), a helyi termékek, szolgáltatások használata (73%), a tömegközlekedés és kerékpáros közlekedés térnyerése (80 %). Kritikusan viszonyul a Veszprém megyei felnőtt lakosság az új atomerőművek építéséhez és ahhoz, hogy fel nem használt széndioxid kvótákat vásároljunk a fejlődő országoktól.

Az alkalmazkodás tekintetében is vezet az erdősítés (84%), az alkalmazkodási ismeretek integrálása az oktatásba (63%) és az új éghajlati feltételeknek megfelelő növény- és állatfajták támogatása (60%).

A kutatás alapján elmondhatjuk, hogy Veszprém megye lakossága felismerte, hogy az éghajlatváltozás valós probléma, erősíteni kell viszont azt a hozzáállást, hogy a problémák megoldása mindannyiunk felelőssége. A klímaváltozás mérséklése, a változó körülményekhez való alkalmazkodás – akár tudomást veszünk róla, akár nem- nagy kihívás mindannyiunknak. A megfelelő lépésekhez azonban minél szélesebb körű és pontos ismeretek szükségesek. A Csalán Egyesület információkkal, tanácsokkal továbbra is segíti a megye lakosságát a cél elérésében.

További információ:

Kiss Renáta, renata [at] csalan [dot] hu, 88/578 390