Éghajlatvédelem és szociális igazságosság?

A Magyar Természetvédők Szövetsége és más környezetvédelmi civil szervezetek – köztük a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület is - 2008-ban kampányt indítottak azért, hogy – több EU tagállamhoz hasonlóan - szülessen hazánkban is törvény az éghajlat védelmében. A kampány újszerű módon közvetlenül célozta meg az országgyűlési képviselőket, akiket helyi civil szervezetek képviselői kerestek meg, hogy ismertessék a kezdeményezés célját és szakmai tartalmát, valamint hogy támogatásukat megnyerjék. Ezen túl fórumokon és cikkek formájában mutatták be a kezdeményezők javaslataikat más civil szervezetek számára azzal a meggyőződéssel, hogy a tervezet nem csak környezeti, hanem társadalmi, szociális problémákra is hatékony megoldást kínál.

A környezetvédő civilek kampánya az első fordulóban elérte célját, a törvény megalkotásáról 2009 júniusában Országgyűlési határozat rendelkezett és a jogszabály várhatóan jövő év elején kerül a Parlament elé. A lényeg azonban még hátra van. A kérdés most az, hogy hazánkban milyen logika alapján és milyen eszközökkel igyekszünk majd mérsékelni a klímaváltozást.

A Magyar Természetvédők Szövetsége nem csak a törvény megalkotását szorgalmazza, hanem a kezdetektől fogva dolgozott annak tartalmi elemein is. A Szövetség az elmúlt egy évben számos fórumot és vitát szervezett a lehetséges szabályozási eszközökről, tesztelve a környezetpolitikai szempontból optimálisnak tartott megközelítést. Előre látható, hogy a törvény tartalmi vitájában sokféle szereplő igyekszik majd érvényesíteni az érdekeit, ugyanakkor fontos, hogy a szabályozás következetes logikával szülessen meg, a problémák okaira hasson és ne látszatmegoldások előtt tárja ki az ajtót.

Éghajlatvédelem és gazdaságélénkítés, szociális igazságosság, korábban nem látott lendület a lakossági energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásoknak – erről szól a Magyar Természetvédők Szövetsége klímatörvény javaslata.

A környezetvédelmi szervezet javaslata a jogszabály tartalmára a következő eszközöket tartalmazza:

Visszatérülő hitel alap létrehozása a lakosság részére az energiahatékonysági és megújuló energiaforrások hasznosítását célzó beruházásokra. Az alap kamatmentes kölcsönöket nyújt majd azok számára, akik korszerűsítéssel, beruházásokkal szeretnék csökkenteni energiafogyasztásukat. Az erre biztosított összeg száz milliárd forint nagyságrendű kell legyen ahhoz, hogy országos szinten is látványos megtakarításokat tudjon elérni a lakosság.

Erőforrás kvóta rendszer bevezetése az energiafogyasztás ésszerűsítésére. A kvóta rendszer lényege, hogy a természetes személyek és vállalkozások között évente meghatározott fogyasztási jogok kerülnek kiosztásra az országos átlagos fogyasztási szint alapján. A rendszer nyomon követi szereplőinek energiafogyasztását, és a kiosztott fogyasztási jogon felüli energiafogyasztásra plusz kvótát kell majd vásárolni a kibocsátótól az akkor meghatározott piaci áron. A rendszer tehát nem korlátozza az energia fogyasztást, de az átlagos szintet meghaladó fogyasztást megdrágítja. Az átlagosnál kevesebb energiát fogyasztó szereplők ugyanakkor fogyasztási jogokat takaríthatnak meg, amit eladhatnak a kibocsátónak, ezáltal jövedelemhez jutnak. Az így szerzett jövedelmet elsősorban energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásokra költhetik el, amivel tovább növelhetik kvóta megtakarításaikat. Az éghajlatvédelmi szabályozás ezzel az eszközzel csökkentheti a jövedelem különbségeket jómódúak és szegényebbek között, így segíti elő a szociális igazságosságot.

Az éves energia felhasználás csökkentése. Az évente kiosztott teljes hazai kvóta mennyiség a javaslat értelmében minden évben csökken, további hatékonyság növelésre késztetve a gazdasági szereplőket és a lakosságot, ugyanakkor csökkentve hazánk függőségét az import energiahordozóktól.

A növény borítás növelése. Fontos további eleme a szabályozásnak hazánk erdőborításának jelentős növelése. A fák egyrészt növekedésük által széndioxidot kötnek meg, csökkentve az üvegházhatású gázok légkörbe jutását, másrészt segítik az alkalmazkodást a szélsőségesebbé váló időjárási viszonyok között. A lombkoronák helyi szinten komoly hűtő hatást fejtenek ki, több fokkal csökkentve a hőmérsékletet a nyári hőség idején.

A fenti közgazdasági eszközök bevezetése jelentős hatással lehet mind a gazdaság szereplői, mind a lakosság döntéseire és energiafogyasztási szokásaira. Rövidtávon számos eddigi megszokásaink átgondolására késztethet bennünket, hosszú távon viszont jelentős versenyelőnybe hozhatja hazánkat, hiszen hatékonyságra késztet a termelés, a közlekedés, vagy életmódunk tekintetében. Jövedelemhez juttatja azokat, akik takarékosan használják az energiát, és további költségeket ró azokra, akik az átlag felett fogyasztanak. A visszatérülő alap létrehozása és az energiahatékonysági beruházások nem csak a lakossági megtakarításokat segítik elő, hanem lökést adhatnak a kutatás-fejlesztés, valamint az energiahatékonyságra és megújuló energiahasznosításra létrejött vállalkozások számára. Az ilyen korszerű iparágak fellendülése más országokban sok új munkahelyet teremt napjainkban, tehát hasonló kedvező hatásra számíthatunk itthon is.

Összefoglalva tehát a Magyar Természetvédők Szövetsége tartalmi javaslata olyan eszközök bevezetését szorgalmazza, melyek a hatásos éghajlatvédelem mellett a gazdaság és a társadalom számos más problémájára kínálhatnak megoldást. Jövő év elején elkezdődik a törvény tartalmi vitája, ekkor újra szükség lesz a civilek aktivitására, hogy a törvény sorsát ne csupán gazdasági lobbi csoportok és érdekek döntsék el.

További információt és aktualitásokat az alábbi címen találhat:

www.klimatorveny.hu

Elérhetőségeink:

Magyar Természetvédők Szövetsége

Botár Alexa – klímavédelmi program felelős – alexa [at] mtvsz [dot] hu

1091 Budapest, Üllői út 91/b.

1450 Budapest, Pf.: 123.

Telefon: (1) 216-7297