Mielőtt kiszárad a kút

Mai modern világunkban nehezen érezzük át a csapból folyó víz értékét, legfeljebb akkor szembesülünk vele, mikor a vízszámlát a kezünkbe vesszük. Az éghajlatváltozás egyre több jelét mutatja életet adó nedűnk véges készleteinek, így érdemes röviden végiggondolnunk mindennapi ivóvizünk felhasználásának kérdéseit.

„Naponta 130 liter vizet fogyasztunk szükségleteink és igényeink kielégítésére. Ez utóbbiból sajnos egyre több van. Míg az ivásra fordítandó víz mennyisége napi 3 liter, egyéb igényeinkre naponta 127 liter vizet használunk el. Ha ezt kútról kellene húzni, 12 vödör vizet jelentene fejenként.” – nyilatkozta Kiss Renáta, a Csalán Egyesület programvezetője.

Fokozódó vízigényünk mellett az éghajlatváltozás sem kedvez vízkészleteink megőrzésének. Sajnos egyre ritkábban és egyre hevesebb esőzések keretében hull le a csapadék, mely szinte azonnal végigszalad a kopár domboldalakon, utcákon, és a patakokon, folyókon keresztül elhagyja az országot. A hasznosítható víz mennyisége így egyre kevesebb. Ezt tükrözi az a tény is, hogy a talajvízszint csökken, a vízfolyások – akár időlegesen is – kiszáradnak. Közben az egyre gyakoribb aszályok fokozott öntözési igénnyel párosulnak, az ivóvízellátás bizonytalanabbá válik, annak kitermelése, hasznosítása pedig egyre nagyobb költségekkel jár. Egyre kevesebb vízkészletből kellene egyre nagyobb mennyiséget használnunk. Az éghajlatváltozásból adódóan felszín alatti vízkészleteink kihasználtsága Magyarország Dunától keletre eső részén valószínűleg több, mint 75%-os lesz, míg Veszprém megyében ez a becsült érték 25-50% közötti. Szakértők szerint az ivóvízellátás akkor biztonságos, ha ez az érték 25% alatt marad. (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia) Nagy a veszélye annak, hogy a közeljövőben vízhiánnyal kell szembenéznünk. Van kiút ebből?

„Mindenek előtt érdemes végiggondolni, mindennapi életünkben hol tudjuk mellőzni vagy mérsékelni vízfogyasztásunkat! Vajon mire és mennyi vizet használnánk, ha kútról vagy forrásból kellene hordanunk? Érdemes végiggondolni, hogy az éppen kiöntésre váró víz nem hasznosítható-e még valamire a háztartásunkban! Gyűjtsük és használjuk pl. mosóvizeinket WC öblítésre! Fogjuk fel az esővizet, mely alkalmas többek között öntözésre! Öntözésnél gondoljunk arra, hogy mennyivel jobban hasznosul a víz egy esti locsolásnál! Ismerjük meg az öntözés azon módozatait (pl. csepegtető öntözés), melyek nagy hatékonysággal hasznosítják a vizet! Gondoljunk arra is, hogy az aszályos területekre szárazságtűrő növényfajt/fajtát érdemesebb választanunk! A domboldalak fáinak megőrzésével, és újak telepítésével csökkentsük a vízelfolyás arányát, így több csapadék hasznosul a nagy esőzések idején! Háztartási beruházásainknál gondoljunk az energia- és vízhatékonyságra!” –tette hozzá a Csalán Egyesület programvezetője.

Számtalan apró lépés, mellyel mi magunk is segíthetünk apadó vízkészleteink megőrzésében. Tudatosságunkkal egyben alkalmazkodunk változó éghajlatunkhoz, és mérsékeljük annak várható hatásait. Ez csak együtt sikerülhet.